Baranyi Dániel vagyok, növényorvos.
Kérdezheti az ember, hogy mégis mifajta mesterség ez, és rendszeresen meg is kapom a kérdést általában, mivel nem egy hétköznapi szakmáról beszélünk. De kezdjük az elején, hogy is lehet valakinek ez a foglalkozása.
A növényorvos, mint végzettség egyetemi mesterképzés útján szerezhető meg. A növényorvosok alapesetben az ipari termelésű növények (őszi kalászosok, napraforgó, repce stb.), gyümölcsök (szőlő, alma, kajszibarack, szamóca stb.) és zöldségfélék (paradicsom, paprika, uborka stb.) növény és annak termésbiztonságát igyekszenek az egész termesztési periódusban megvédeni, hogy a vásárló asztalára piacos végtermék érkezzen meg.
Felvetődik a kérdés, mi ellen kell ezeket a növényeket egyáltalán megvédeni? Életfolyamataikat emberi beavatkozás nélkül is végig tudják vinni, vagy mégsem?
Ha röviden szeretnék válaszolni, akkor igen, de mégsem ilyen egyszerű a helyzet. A növény az alapvető életfunkcióit (a legtöbb esetben) emberi beavatkozás nélkül is végig tudná vinni. A helyzetet viszont tovább bonyolítja, hogy a növények termését vagy egyéb növényi részeket egyéb szervezetek is szeretik fogyasztani. Ezek alatt nem a szomszéd Juli nénit kell érteni, akit szívesen megkínálunk kertünk termésével, hanem például – a teljesség igénye nélkül – gombákat, baktériumokat, vírusokat, rovarokat, pókszabásúak, csigákat, melyek szívesen fogyasztják a számunkra is annyira kedvelt növényt vagy annak termését. Ezek egy jelentős része az adott növényre van specializálódva, de előfordulnak olyan kórokozók, kártevők is melyeknek széles tápnövény spektrumuk van, nem válogatnak, megkóstolnak szinte mindent, ami az útjukba kerül. Az ilyenek ellen, azért is történik bármifajta védekezés is, mert felszaporodva akár az egész ültetvény pusztulását, terméskiesését, a termés pusztulását okoznák, ami mind a vásárló, mind a gazdálkodó felé hiányhoz vezetne.
Jó jó, de hogy is kell ezt a védekezést elképzelni? Mit csinál maga a növényorvos ebben az egészben?
Picit hátulról kezdeném ennek a kérdésnek a megválaszolását. Tegyük fel egy fiktív világban bemegyünk a helyi gyümölcs és zöldségboltba, ahol szeretnénk almát vásárolni. Az egyik alma egy hernyókkal hemzsegő, pici fekete-barna foltokkal teli, apró méretű alma, a másik az egészségtől kicsattanó, nagy méretű, ízletes alma. Melyiket választaná az átlagvásárló?
A társadalmi igények megnövekedésével arányosan a piacos gyümölcsök termelése is elengedhetetlen bármiféle növényvédelmi védekezés nélkül. A védekezés alatt pedig ne csak a növényvédőszereket értsük. Bármi mechanikai, agrotechnikai (területválasztás, fajtaválasztás, vetésforgó, szélirány stb.), kártevők csapdázása, gyérítése csapdázással és legvégső esetben a növényvédőszerek alkalmazása. A növényorvos feladata, hogy az előrejelzések, környezeti tényezők alapján döntsön a kezelés időpontjáról, hogy a lehető legoptimálisabb mégis a legkevesebb szer felhasználásával érjen el nagy hatékonyságot, így terhelve legkevésbé a környezetet. Ismernie kell a döntéshez a különböző kórokozók, kártevők egyedi szaporodásbiológiáját, „gyengepontjait” hogy hatékony legyen a kezelés. Emellett természetesen az egyéb növénytermesztési munkálatokba intenzíven bekapcsolódva tölti a mindennapjait.
Jön az újabb kérdés (teljesen jogosan): hogyan lehetséges az, hogy a boltokban megtalálható BIO/ökológiai gazdálkodásban előállított pl.: almák is ilyen piacosak? Akkor mégis lehet növényvédőszer nélkül is ilyen minőséget előállítani?
A biológiai gazdálkodásban – sokan valószínűleg nem tudják -, ugyan úgy lehetőség van növényvédőszert felhasználni, de csak szigorúan biológiai gazdálkodásban engedélyezetteket. Az ilyen szerek természetes eredetűek, például egy baktérium mellékterméke (mint a sokak által ismert inzulin injekció alapanyaga, melyet szintén egy baktérium termel), amely mérgező egyes rovarokra, vagy egy olyan gomba mely más gombákat fogyaszt szívesen, vagy egy olyan fa kivonata mely gátolja egyes rovarok szaporodását, táplálkozását. Persze, itt is, mint a klasszikus integrált növényvédelemben, csak az utolsó fázis a növényvédőszer használat.
A saját előállítású zöldség, fűszer palánták, és dísznövények esetében is a biológiai gazdálkodásban alkalmazott növényvédőszerek (amennyiben egyáltalán szükséges) kerülnek csak alkalmazásra, hogy az Ön kertjébe is csak a biológiai gazdálkodásban használt természetes anyagok kerülhessenek.
Remélem ezzel a rövid szösszenettel sikerült elhelyeznem térben és időben a szakma rövid bemutatását, és a szemléletmódot, esetleg eloszlatni pár tévhitet.